Társasházak kárrendezésére specializálódtunk!

A kárbejelentéstől számított 1-2 munkanapon belül várható a kárszakértő telefonos jelentkezése és a kárfelmérés időpontjának egyeztetése. A kárfelmérésre a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül kerül sor.

Tömeges kárbejelentés esetén (pl.: egy nagy nyári vihart követően) ezek a határidők módosulthatnak, azonban ez esetben erről a biztosító tájékoztatást ad.

A biztosító szolgáltatása a kárbejelentéstől számított 30 munkanapon belül esedékes. Amennyiben a kárrendezéshez valamilyen dokumentum szükséges, erről a biztosító általában a kárfelmérés során ad tájékoztatást. Miután a kért dokumentumot megküldtük a biztosítónak, annak biztosító általi elbírálására az irat biztosítóhoz történő beérkezését követő15 napon belül kerül sor.

Amennyiben a biztosító első körös kárrendezési eljárását követően további kárigényünk van, lehetőség van felülvizsgálatot kérni. Ennek lebonyolítására a biztosítónak 30 nap áll rendelkezésére.

A számla alapvető kritériuma, hogy a vevő címénél a kockázatviselés helye szerepeljen. A számlázott munka műszaki tartalmát és árképzését a biztosító vizsgálja a kárrendezés során, így ha a számla nem is részletes, az mellé minden esetben szükség van egy számla-részletezőre, mely tételesen bemutatja az elvégzett munka műszaki tartalmát és tételesen feltünteti azok egységnyi anyagköltségét és munkadíját. Amennyiben a munka elvégzése előtt készül ilyen részletezettségű árajánlat és a számla az árajánlatban szereplő összegek alapján jön létre, ez esetben nem szükséges számla részletező, hanem a számlával együtt az árajánlatot is be kell mutatni a biztosítónak.

• kárbejelentésnél olyan személy használható elérhetőségét adjunk meg, akivel az eljáró kárszakértő nap közben ténylegesen fel tudja venni a kapcsolatot és aki ismeri a kárügy részleteit (mikor, hol, mi történt), valamint aki adott esetben a kár helyszínét be tudja mutatni a kárszakértőnek;
• a káresemény észlelésekor készítsünk minél több olyan fotót, melyen a károsodott vagyontárgyak, illetve a károsodás mértéke jól, egyértelműen azonosítható;
• üvegkárok esetén fotózzuk le a törött üveget úgy, hogy a fotón a sérülés mértéke, az üveg típusa, mérete, valamint a sérült üvegtábla helye jól látható legyen;
• az üvegezési számlán szerepeljen a beépített üveg típusa, vastagsága és mérete is, melyek alapján a biztosító gyorsan ellenőrizni tudja az árképzést;
• dugulási károknál az alábbi dokumentumok csatolásával szinte automatikus lehet a kárrendezés:
  • fotók: különösen abban az esetben, ha a vezetékből/szerelvényből nem folyik ki a szennyvíz és nem okoz ázási kárt, fotózzuk le a teli szerelvényt, továbbá a dugulás-elhárítási munkát (pl.: melyen látható, hogy a konyhában vagyunk és a szétszedett szifon helye alatt a lefolyóvezetékbe be van vezetve a csőgörény), melyek alapján a dugulás ténye, valamint az elhárítás munka valós megtörténte hitelt érdemlően bizonyított;
  • munkalap: az elvégzett munka tartalmát leíró dokumentum, mely tartalmazza az elvégzett munka jellegét (csőgörény/woma), illetve a tisztított vezeték típusát és a tisztítás által érintett vezetékhosszt;
  • számla: az elvégzett dugulás-elhárítási munkáról szóló számla, mely összhangban van a hozzá mellékelt munkalappal is;
• csőtörési károknál: egyértelműen nevezzük meg a sérült vezeték típusát (főleg egymás mellett párhuzamosan futó nyomó- és lefolyó vezetékek esetén), fotózzuk le a kibontás helyét/vezeték nyomvonalát, illetve a sérült vezetékszakaszt és azt őrizzük meg a kárrendezés végéig. Amennyiben lehetővé tesszük, hogy a biztosító a jogalapot és a kárelhárításhoz szükséges műszaki tartalmat egyértelműen és gyorsan be tudja azonosítani, a kárrendezés is várhatóan gördülékenyebb lesz.